Reggel, mikor fölkeltem leszartam, hogy hány óra van és bekapcsoltam laptopot. Amikor a skype betöltődött, 8 felkérésem volt. Bence, Ádám, Erik, Dominik, Réka, András, Máté és persze a híres Martin. Persze, mindenkit visszajelöltem. Hanna, is nagyon dühös rá. Felöltöztem aztán felkeltettem Hannát. Ma Ő aludt el. Hihihi, most nem én. Ő hamar elkészült. Én meg addig reggeliztem. Szasza nem várt a kapuban. Az arcom, mikor kiléptem azonnal elsápadt, egy világ fordult, meg bennem. Nem Szasza, hanem Martin állt a kapuban. Hanna amikor kijött vörös lett az arca és...
-Eszednél vagy te gyökér?- ordította Martin képébe a nővérem(1 perc).
-Héé, csajszi, nyugi van- mondta nyugodtan.
-Van fogalmad arról, mit tettél?- kérdezte halkabban.
-Van és mivel elmentetek ma be kell pótolnunk ezt a lemaradást- röhögte a képemben. Felém hajolt, de én abban a pillanatban megemeltem a kezem és csak úgy csattant. Szerintem úgy felpofoztam, hogy csillagokat látott. Ezután Hannával megfordultunk, majd elfutottunk. Ő, meg rohant utánunk. Mikor beértünk a suliba Szasza már ott volt. Biztos a hosszabb úton jött. Mi ledobtuk a földre a táskánkat, majd rohantunk tovább. Martin utánunk. Szasza a szökőkút mellett állt. Kirakta a lábát Martin el, aki eltaknyolt. Ezután Hannával és Szaszával megfogtuk és beledobtuk a kútba. Prüszkölt, majd köhögött, aztán kimászott.
-Na látod? Ez van ha velem packázol. A későbbiekben, ha ajánlhatom, ne packázz velem mert lekeverek neked még egy olyat, hogy megint ott marad a tenyerem- mondtam neki. (amúgy tényleg ott maradt a tenyerem nyoma). Kimászott a szökőkútból.
-Jobban tennéd, ha kusba maradnál, te gyökér- mondta a képembe.
-Akarsz még egyet? Tenyerest vagy gyengét? Nem fogom megcsókolni Szaszát, mert te azt mondod,tudod én szívesen pacázok veled, de te jobban tennéd ha abba hagynád- üvöltöttem.
- Martin, neked komolyan az a vágyad, hogy lesmároljon? Bazeg, te hülye vagy. Mi 6 éve ismerjük egymást, és egyszer se fordult ilyen elő- védett Szasza. Ezzel, mind a hárman megfordultunk, majd bementünk a suliba. -De, figyi, én ezt meg akarom csinálni. Tudod miért? Mert akkor nem csesztetnek tovább, és ha kell vállalok bármit. Csak ne kelljen ezt hallgatnom- mondtam kicsit félve.
-Én értem, és tudom milyen. Egyszeri esetet vállalok, de semmi többet.- mosolygott rám, majd átkarolt. Felmentünk a terembe. Ott bevártam Martinékat.
-Mit szeretnél, hogy elfelejtsétek, ezt az egészet?- kérdeztem.
-Csak azt amint, tegnap kértem-felelte.
-Majd egyszer megkapod- mondtam neki határozottan. Villantott egy félmosolyt majd tovább állt. Matekon dogát írtunk a tavaly tanultakból. Nem volt nehéz. Sőt. Kémián elolvastuk a következő anyagot. Tesin bordásfalaztunk utána tűzharc volt. Éneken nyilván énekeltünk. Közben Martinnal leveleztem.
De tényleg mit akarsz?
Háát...Nem is tudom. Gyere el hozzám és ott játszunk f.v.m-et (Te, Én, Ádi, Réka és Bence) Na benne vagy? Akkor elfelejtünk mindent.
Hahh, jó, rendben. De ennek mi értelme? Csak f.v.m-ezünk.
Nem érted. 2 lány és 3 fiú.
Nem, nem megyek bele. Mondtam ne packázz velem. A szép szó nem volt elég?
De már beleegyeztél, nem érdekel. Eljössz és kész.
Nem. Semmit nem tehetsz. Nem megyek. Ennyi :P
Óóóó... Csak figyelj...
Ezzel eltette a papírt. Ének után Magyar volt. Olvastunk, aztán tollbamondás volt. Egyszerű. És Töri. A kedvencem. A Honfoglalást vettük, csak kicsit részletesebben, mint 5.-ben.
Ezután Erikkel és Dominikkal elmentünk Olasz kultúra szakkörre. Ott olasz palacsintát sütöttünk, majd megettük.
Mikor ennek is vége volt, a világ legrosszabb élménye történt. Martin várt.
-Mit akarsz megint te hülye?- kérdeztem.
-Beszélgetni- felelte unottan.
-És ha nem akarok?- tettem fel a kérdést, aztán elindultam, de megfogta a karom és visszahúzott.
- Lécci- nézett rám "boci" szemekkel.
-Nem, engedj el!- kiáltottam. Ellöktem magamtól, aztán rohanni, kezdtem. Ő meg utánam rohant. Mikor hazaértem, mindent elmeséltem Hannának. Skypeon, zaklatott. Percenként csipogott. Martin üzenetet küldött neked... Blablabla. Kikapcsoltam, majd bedőltem az ágyba. Hajnali kettőkor megcsörrent a mobilom.
-Akkor is eljössz- mondta a telefonba, vajon ki más... Martin. Letettem a telefont és aludtam tovább...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése