Ma reggel már úgy keltem, hogy elég rendesen "lecsaplak Martin" érzésem volt. Szegény Adél elég ügyesen tűrte, de nagyon rosszul esett neki. Remélem azért nem betegedett meg Martin a tegnapi szökőkúttól:S
Lassan ballagtunk befelé, immár 4-en, mert Andris már rendszeresen jár velünk suliba. Egész végig Ritáról beszélt. Annyira belezúgott! De szerintem tök ari, csak hát, nem a megfelelő lányt választotta. Végül is támogattam a döntését, mert hát a barátság, az barátság.
A kedd az egyik kedvenc napom. Tök laza! Egy rajzzal kezdtünk. Szakály berontott a terembe és rögtön leadta a feladatot. Kapcsolatok. Eleinte elgondolkotam, hogy egyáltalán mit akarok ábrázolni. Végül is nem görcsöltem, csak rajzoltam, bár magam sem tudom mit. Az óra végére feleszméltem. Csillagos ötöst kaptam:) Egy lányt rajzoltam és egy fiút. Veszekedtek egy rétem. Adél és Martin. Ja, igen, Adél. Ő négyest kapott, mert Martin végig piszkálta, így nem lett kész:(
A többi óra viszonylag gyorsan elment. Ja, mégsem az összes. Tesin pofára estem. Ezen kívül az összes.
Sajnos az ének szakkör elmaradt, mert ma kórus verseny van. De legalább haza mehettem Adéllal.
Az ajtót nyitottam, miközben Adél igen meglepett.
-Át jössz velem Martinhoz f.v.m-ezni?- kérdezte halkan, lehajtott fejjel.
-Mit csinálni?- mi az az f.v.m?
-F.v.m! Szóval átjössz velem?
-Miért akarsz Martinhoz menni?
-Mert akkor végre leszállna rólam.- suttogta. Megsajnáltam és egyáltalán nem akartam, hogy hozzá egyedül menjen.
-Ahha, mikor?
-Ma.
*
Néma csendben gyalogoltunk Martinhoz. Bár egyikünk sem tudta a pontos lakcímet, Ádám felajánlotta, hogy elénk jön. Mind a kettőnknek más járt a fejében. Adélnak Martin. Nekem hogy mi a csuda az az f.v.m?!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése