2014. július 6., vasárnap

~Október 5., Szerda [Adél naplója] #38 1/2

Reggel, mivel (sajnos) előbb kellett felkelnem. A hülye 0. óra miatt. Nem szeretem a szerdákat, meg a csütörtököket, meg a péntekeket, meg a vasárnapokat, meg a hétfőket, és a keddeket.:)
A suli előtt nem volt a szokásos 5-ös (Andris, Ádám, Martin, Bence, Dominik), így felmentünk a terembe. Ott se volt senki. Szabi lement az öltözőkhöz, majd mi is Hannával követve a példáját lementünk a tesizsákokkal. Mikor bementünk az öltözőbe nem volt senki, csak Kalu és Réka tesicucca. Ránéztem az órára.
-Hanna, fél órája bent kéne lennünk- nyögtem ki.
-MI???- ordított, majd a fejéhez csapott. -Fejjel lefelé néztem az órámat reggel- nevett.
-Ööö... de, hogy mondjuk meg Kaszánénak, hogy késtünk?- kérdeztem.
-Passz- jött egy egyszerű válasz. Ekkor megfogtam a cuccom és elkezdtem öltözni. Amikor Szasza kész lett, legnagyobb meglepetésemre, benyitott (!).
-Nem sietnétek?- mosolygott. Tök nyugodtan bejött és leült egy padra.
-Szabolcs- néztem rá.
-Húzz már kifelé- üvöltött Hanna, nem tudtam köpni se nyelni, annyira meglepett. Benyitottunk a tesiterembe, majd az épp RG-ző fiúkat és lányokat néztük. Szabi nem bírta, elnevette magát.
-Hallod Szasza, ne nevess, te duplán szívsz- mutatott "Ildi nénire" Ádám. Mindhárman a tanárnő felé néztünk.
-Mégis hol voltatok??- ordított.
-Elnézést tanárnő fejjel lefelé néztem az órát- komolykodott Hanna, bár senki sem bírta, mindenki elnevette magát. A mi hármunk feje vörös volt a nevetéstől, Ildi nénié, meg a vágytól, hogy megbüntessen minket.
-Rendben Adél, Hanna és Bence, rendben- nézett rám, Hannára és Szabira,.
-Én Szabi vagyok- nézett szemtelenül a tanárra a barna tincsei mögül.
-Akkor az- legyintett. -Milyen órátok lesz?- nézett gonoszul.
-Dupla matek- válaszoltam.
-Rendben, akkor titeket elkérlek az elsőről. Most meg álljatok be tesizni- értetlenül meredtem körbe, a többiek nevettek, Hanna is ráncolta a szemöldökét, Szabi, meg kimelegedett és levette a pólóját (!!!!!!).
-Bence, ne húzd ki a gyufát, húzd vissza a pólódat- kiabált Bószáné.
-Ellnézést, rajtam van póló- mosolygott Bence. Ott kész lettünk, nem bírtuk, elnevettük magunkat, zengett az egész tornaterem.
A másik 9.-es osztállyal kellett tesiznünk. A b-sek 3  a c-sek 12 kört futnak- vigyorgott Ildike.
-De nekik csak 3- ordított Szasza.
-Bence, majd ha nem késel az órámról, akkor neked is csak 3 suliköröd lesz, de ha így folytatod, lesz ma 60 is.
-Megyek. Bocs, megyünk.
Szabi egy pillanatra megfogta a csuklómat és elkezdett rohanni, a másik kezével Hanna csuklóját szorongatta. Az első kanyarnál elengedett. Mi Hannával néha kifulladtunk és amikor a tanár nem figyelt sétáltunk. A b-sek kedvesek voltak, mert amikor elféradtunk és megint sétáltunk akkor ők a mi tempónkban futottak, így takartak. A második matekra végre beestünk.
-Menjetek üljetek le- mosolygott Mérai. Szabolcsnak ma pólólevetős napja volt. Megint csak egy gatyában volt (:D) természetesen a teremajtó nyitva állt, aki jött az meg látta Szasza hasát. Matekon sokan álltak meg az ajtóban. Aki megállt azt Mérai behívta,hogy oldja meg az egyenletet. Egy kilencedikes, szegény nem tudta mennyi 9+73, mi meg természetesen kinevettük. Angolon fordítottunk, rajzon meg portrét kellett festeni...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése