2014. április 23., szerda

~Szeptember 2., Szerda [Adél naplója] #5

Amikor, mind bementünk a terembe (7-kor), mehettünk is, ki a tesizsákokkal, mert szerdán mindig tesivel kezdünk (persze ha másoltam volna órarendet tudnátok!) 0. órában. A napló végén berajzolom...
Mindegy. Mivel tesivel kezdtünk becsörtettünk az öltözőbe, mi lányok. A fiúk külön (hála a jó égnek) voltak. Mindenki átöltözött, én meg Hanna elég hamar végeztünk. Tesin röplabdáztunk, ami mindenkinek ment, kivéve szegény (persze nem az) Klaunak, akinek letörött (!) a körme. Persze, mi jól kiröhögtük.
Testnevelés után DUPLA matek jött. Ott elkezdtük a 3 szögek szerkesztését és a 4 szögek csoportosítását. Ez az óra is hamar elment. Főleg, hogy ez 6.-os anyag.
Angolon csak bemutatkozni kellett. De voltak durva szavak. Fish helyett Fisz, meg ilyenek.
Rajzon, mindenkinek egy-egy portrét kellett rajzolnia. Szaszának, Rékának és Hannának nagyon jól sikerült. Ők 5-öst kaptak én meg a többiekkel együtt 4-est.
Törin írtunk egy csomót a Görögökről, bár nem tudom ez kit izgat, mert engem és a többieket sem, max. Eriket, aki nagyon stréber.
Ezután az (unalmas) óra után Magyar jött. Na már most az azt jelenti hogy fele irodalom, fele nyelvtan. Az irodalom részén olvastunk, a nyelvtennál meg tollbamondás volt, ami megjegyzem nagyon egyszerű volt.
Ezután jött a bonyodalom. Dobpergééést... A tánc szakkör. Ott történt a legnagyobb bakim, bár nem hiszem hogy mások így gondolják, de szerintem az volt. Ott épp, modern táncot, táncikáltunk, amikor Martinnal egymásba botlottunk, aztán, hogy ne zakózzunk el, elkapott. Nem, mondom, hogy ez nem volt rossz, de egy kicsit megalázó érzés volt.                      
-Köszi, hogy elkaptál- feleltem somolyogva.
-Nincs mit. Ennyit muszáj volt- mondta mosolyogva. Persze engem ismerve azonnal elpirultam. Ebben a pillanatban, megfogta a derekam (!) és megpörgetett. Pontosan Szasza kezei közt kötöttem ki. Ez a tánc szakkör is elment.
Amúgy, itt az órarend:
                                      Ezután lefeküdtem, majd lehunytam a szemem. És aludtam...

2 megjegyzés: