Ma már mehettem suliba, mivel megszoktam, hogy későn kelek, átaludtam az ébresztőt. Mint mindig, Hanna rugdosott.
-Hanna, még azért fáj a lábam...- nevettem.
-És? Legalább fel óhajtottál kelni- röhögött.
-Ahhj.
Mikor felkászálódtam, berontottam a fürdőbe, és gyors fogmosás, és hajcopfozás után felvettem egy szürke csőfarmart és egy kockás inget. A tükörbe nézve azon gondolkoztam ne húzzak-e egy szalmakalapot.
-Adél, úgy nézel ki mint egy farmer. Így nem ismerlek- mosolygott szemtelenül, az én édes, drága, kedves, és megértő nővérkém.
-Hanna, add ide a fehér pólódat- mutattam a szekrényre. Oda is adta, csak, hogy nagy volt rám. Gyors leleményességemmel egy övvel a derekamnál rögzítettem a felsőt, hogy ne essen le rólam. Pech, hogy nekem már ma is kell tesiznem.:(
Szabi a kapuban várt, átölelt miket, majd elkezdte mesélni Hannának, hogy tegnap hogy kaptam ki Wii-n. Az a gáz, hogy én vertem le őt, úgyhogy mi az egész utat végig veszekedtünk, miközben Hanna, csak mosolygott rajtunk. A suli előtt Martin, Ádám és Bence állt.
-Bence, de rég láttunk- hülyült Szasza.
-Neked is jobbulást- nevetett Ben.
-Jaj, srácok én is itt vagyok- nevettem. Ekkor Bence Hannát dühítette.
-Martin, gyere kezdődik... Montana mindjárt kész- hülyült. Abban a pillanatban megfogtam Ádám szendvicsének az alufólila labdáját, majd fejen dobtam. Na csak ez kellett. Rögtön elkezdődött a kajacsata. Valaki egy rántott hússal talált fejbe, én meg a támadó irányából egy tojást dobtam vissza. Martinon tört szét. A fején csak úgy csurgott a tojás, a héja meg darabokban.:) Mi természetesen szakadtunk a röhögéstől. Lassan bementünk a terembe. Matekon a tanár, szívatott minket. 6 egyenletet kellett megoldanom 1 perc alatt. 1-nek a fele sikerült. Úgyhogy sajnálatos módon kaptam egy 1-est, ami az egész napomat elrontotta. Kémián feleltem, bár nem tudom miből és nem tudom miért, de azért erős súgásokkal (Hanna, Erik) azért meglett a 3-as.:) Anya nem lesz valami boldog. Tesin röpi volt a teremben. Én voltam Hannával, Réka és Klau együtt. 4:2-re kaptunk ki, mert Kaszáné engedett játszani, amikor ugyan nincs felmentésem, de azért még fáj a lábam. Ének előtt Ádám a padon táncolt, Erik tanult, Andris és Szabi puskát gyártott a doga előtt. Órára nem az énektanár, hanem az ofő jött be a terembe.
-Nem lesz ének??? kérdezte Ádám üvöltve.
-Nem a tanár hiányzik- mosolygott az ofő.
-Igeeeen- ordított Bence.
Ezt az órát végig beszélgettük. Törin filmet néztünk. A csatahajó volt a címe. Hát...mindenki látványosan unatkozott. Olasz kultúra szakkörön az énekekről beszéltünk. Mármint, hogy az olaszok milyen zenét hallgatnak. Suli után a hidegben Hannával baktattam haza. Az út csendben telt. Hazaérve anyuék nem voltak otthon. Amíg én leckét írtam, addig Hanna csinált vacsit. Nem tudom mi volt, de nem is ízlett. Viszont megettem egy falatot.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése