Ma 1-kor jött le Hanna, hogy nagyon fáj a torka és a hasa.
-Gyere drágám megmérjük a lázadat-szólt neki anya. Majd nyomott egy puszit az arcára. Már vagy 3 napja ez van.
-Drágám 39,5°, most azonnal visszaviszlek az orvoshoz-mondta anya. Most először féltem ennyire. Rossz dolog történt. Bementünk anyuval és Hannával az orvoshoz. Ott mikor bementünk azt mondta Hanna:
-Jó napot!- majd hirtelen elsápadt és összerogytak a lábai, végül vörös ajkakkal elájult. Én is és anya is elsápadt.
-Hívj a mentőket, azonnal!-üvöltötte anya a dokinak. Mi addig anyával felraktuk az ágyra Hannát.
-Menj ki Adél és hívd be apát-mondta nekem halálsápadtan anya.
-Apa, gyere be, Hanna elájult- rebegtem. Apa befutott, majd ő is lesápadt. A mentők egy hordággyal jöttek be, majd én és anya elmentünk a mentővel, amíg apa hazament és betelefonált a suliba, hogy egy ideig nem megyünk suliba. Nagyon ijesztő volt ez az egész. A kórházba érve, Hannát bevitték egy szobába, majd ment az a csipogós cucc. Amikor így pittyeg. Az az életvonalas cuccizé. Nekünk ott kellett, hagynunk anyuval így amikor hazamentünk bekapcsoltam a gépet. Megírtam mindenkinek miért nem jövünk. Andris kapcsolt legelőször. Másolom:
Andris: Mi van?????? :S
Adél: Hanna elájult.
Andris: Pedig ma akartam neki elmondani valamit...
Adél: Mit? Mondjam el neki?
Andris: Ahha
Adél: Na és mi az?
Andris: Háát... Ő a kövi Rita után... Szerelmes lettem Hannába...
Adél: Holnap a kórházba elmondom neki.
Andris: Köszi. Mennem kell szia!
Adél: Szivi, szia! Ha jobban leszek bejövök ígérem és mindent megtudhatsz róla...
Én igazából, már ma feldolgoztam a történteket, így holnap megyek suliba.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése