Reggel Hannára ébredtem fel. Bent ült a széken és nézte ahogyan alszok. Mikor kinyitottam a szemem, azonnal felcsillant. Hirtelen elmosolyodtam, kipattantam az ágyból, majd Hanna nyakába ugrottam.
-Jajj, de jó, hogy hazajöttél, most legalább nem nekem kell mosogatnom- nevettem.
-Én is szeretlek- mosolyodott el Hanna. Ekkor egymásra néztünk megöleltük egymást majd legördült az első könnycsepp az arcomról.
-Nem is tudod mennyire aggódtam- szipogtam.
-Nem is tudod mennyire hiányoztál- fejezte be Hanna a mondatomat.
-Na de gyere lekéssük a sulit- nézett a szemembe a nővérem.
-Jól van na- mosolyogtam.
Miután elkészültünk, Szasza ott várt az ajtóba. Mikor meglátta Hannát, elkezdett kitárt karokkal futni felénk, majd ő is letámadta ahogy én. Ezek után már hárman sétáltunk. A suli elé érve az egész osztály tartott egy "nagyölelést" pontosabban Bence kezdeményezett, aztán Ádám, Szasza, Adél, Martin, Réka, Dominik, Klau, Máté, András majd Erik. És ki volt középen? Persze, hogy Hanna.
A terembe beérve, csöndesen vártuk az első órát.
Később írom...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése